2016. november 24., csütörtök

Egy újságcikk rólam és Irma néniről még az elmúlt tanévben

VESZPRÉMI ATTILA

 

Négy kép az első Digitális Témahétről

 

KÉZIRATKÉNT, részlet – Ujhelyiné Szeverényi

  Irma és Kovács Balázs

 

2016. április 4. és 8. között az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére első alkalommal szervezték meg a Digitális Témahetet. Az önkéntesen csatlakozó iskolák és partnerszervezetek ezen az öt napon a 21. századi készségek fejlesztésének jegyében, digitális eszközökkel és módszerekkel dolgoztak fel oktatási tartalmakat a diákokkal együtt, szabadon választott témákban. Az eredményeket és élménybeszámolókat honlapjukon és más fórumokon tették közzé, a témahét keretében kiírt pályázaton pedig nyeremények várták őket. A teljes projektet az Informatikai Vállalkozások Szövetsége koordinálta. Országos szinten végül 1932 digitális oktatási projekt valósult meg 78899 diák részvételével, 5367 tanár közreműködésével.

Eddig a hírek, a számok. Én pedig – remélve és sejtve mögöttük valóságos eseményeket – négy iskolába kéredzkedtem be ezen a héten, pedagógiai impressziók gyűjtésének céljából. Csaknem találomra.[1] Nem értékelni vagy absztrahálni akartam, de nem is bemutatóórákat láttam. Beszámolóm nem több, de nem is kevesebb, mint szemlélődés: a működő, „hétköznapi” digitális pedagógia néhány epizódjának kinagyítása.

[…]

Beszélgetés Ujhelyiné Szeverényi Irmával és a hatodikos Kovács Balázzsal –Anyahajó Stúdió, Heltai Gáspár Általános Iskola


Ujhelyiné Szeverényi Irma, a Zuglói Benedek Elek EGYMI utazó gyógypedagógusa, tapasztalt IKT-alkalmazó találkozónk előtt arra kért, hogy ha lehet, ne a foglalkozásukat látogassam meg, inkább utána beszélgessünk. Épp zárják majd a témahetet, és érzékeny – az örömpedagógia[2] szempontjából kockázatos – munka folyik majd: a Sakkpalota program[3] digitális adaptációjában az SNI-s, BTM-es gyerekek maguk készítenek majd online feladatokat. „Nagyon ott kell, hogy legyek mellettük, és sokat kell segítenem, hogy ezt magukévá tegyék. Szinte egy méhmagzatban lévő kísérlet, amit igazán magánszférában tudok végigvinni” – írta a tanárnő. Nem csak sikerült tehát, hanem szükséges is volt elkerülnünk a bemutatóóra-helyzetet – nem titkoltan örültem is levelének. Végül hármasban beszélgettünk a Magyarországi Montessori Egyesület bázisiskolájában berendezett „Anyahajó Stúdió”-ban. A kis szoba számítógépekkel és játékokkal teli, a falakon plakátok, rajzok, oklevelek, verses szorzótábla és megannyi alkalmazás neve, logója itt-ott. Irma tanítványa, a hatodikos Kovács Balázs van velünk, szinte mindenhez hozzászól, segít, kommentál, illusztrál.

Balázs – Nekem a Learning Apps[4] meg a Redmenta[5] a kedvencem. Most a Digitális Témahéten redmentás voltam, abban kellett feladatokat csinálni a Polgár Judittal kapcsolatos Sakkpalota-programból. Azt, amit megcsinálunk, bármikor meg tudjuk oldani, és ezzel ismétlünk, meg gyakorlunk.
Irma – Nagy kísérlet volt ez: produktumot előállítani; ezt a szót mondtuk, hangsúlyoztuk a foglalkozásokon is. Otthon részletesen kidolgoztam a foglalkozásokat, szimulálni, és átélni próbálkoztam, belehelyezkedni az egyes gyerekek énjébe, személyiségébe, egyéni fejlettségi szintjükhöz igazodni. Aztán együtt megbeszéltük, hogy ki melyik csapatba kerüljön. Milyen csapatok is voltak?
Balázs – Volt Minecraft[6], amiben megépítették a többiek a Sakkpalotát, volt Redmenta, Learning Apps meg egy puzzlekészítő csapat.
Irma – Mindezt online felületen végeztük.
Balázs – Matekból nem vagyok valami jó, és megbeszéltük a tanárommal, hogy nem olyan feladatokat csinálok, mint a többiek, hanem inkább sakkpalotás dolgokat. Órán is dolgozok a Redmentában, Learning Apps-ben.
Irma – Belépsz a lapra Balázskám? Kezdjük az Anyahajóval.[7]
Balázs (miközben kattingat) – Otthon megcsinálom a feladatokat, és utána órán megoldom, ugyanígy van a történelemnél meg a természetismeretnél. Mutatja a képernyőn: Ez a mi Anyahajó Stúdiónk, ide szokta beírni Irma néni a heti programot hétfőként. Ezen a héten a Digitális Témahéten vettünk részt, a Sakkpalota alkalmazás segítségével: Mi a különbség a sakk és a matt között? Van egy üzenőfalunk, csetfalunk is.
Irma – Ez is a Learning Apps egyik alkalmazása.
Balázs – Hogy nem jön valaki, vagy valamit behozhat-e, ilyenek. Olvassa: „Kedves Irma néni, én ma nem jövök, mert beteg vagyok, puszi, Flóra.”
Irma – Már tudják a gyerekek kezelni, de a fiatalabbak vagy az írni-olvasni kevésbé tudók még nem.
VA – Otthon kapnak a gyerekek segítséget?
Irma – Erre jellemzően nem sok idő és energia jut az otthoni létben, mert annyi a feladat más irányban. A mi külön foglalkozásunk pedig nem az a kemény menet, ami ontja a töménytelen sok feladatot, még a hétvégeken is. Külön csoda, ha otthon megnyílik az Anyahajó honlapja.
Balázs – Itt vannak a Bloghajók.[8] Itt tud belépni az egyes gyerek a blogjába. Ezt tettem be tegnap. (Sorolja.) A Digitális Témahét jelvénye, és amit csináltam, egy Learning Apps-es feladat, ilyen igaz-hamis.
Irma – Ez gyakorlatilag az e-portfóliójuk a gyerekeknek, mondhatni, füzet gyanánt használjuk. Minden évben szeptembertől vezetik.  Kifényképezik képernyőfelvétellel az adott feladat megoldását, és bejegyzésképpen feltöltik sa ját kis bloghajóikba, ami az Anyahajó oldalán is megnyitható.
Balázs – Kitöltjük a tesztet?
VA – Én szívesen megnézem.
Irma – A Redmenta két magyar fejlesztője, Bordás Ádám és Mérő Bálint nagyon készséges, a Facebook-oldalukon kapcsolatban vannak a felhasználókkal.
Balázs (közben betöltötte az oldalt) – Igaz-hamis kérdések vannak. (Olvas:) „Ha mattot kap a király, akkor elvesztette a játszmát.” Igaz. Vagy: „Az ellentámadással nem tudunk kimenekülni a sakkból.” Ez hamis.
Irma – Megtanultuk, hogy háromféleképpen lehet kivédeni a sakkot, a három szó használatát is gyakoroltuk: ellentámadás, kimenekülés és …
Balázs – …közbehúzás. Balázs ezután megmutatja, hogy a sakkbábuknak mi a jelük a Sakkpalotában, majd elmondja, hogy magának elkészítette otthon a segédeszközök (bábuk, tábla, pénzérmék, dominó, mandala) mását – sőt a kisöccsének is.

Irma –A  Sakkpalota Program egyes elemei felfoghatók egyfajta diszkalkulia-terápiának is. Balázsnak  egyébként vannak   önálló kezdeményezései: megrendeltette anyukájával pl. a Sakkpalota képességfejlesztő füzetét is (idebent interaktívtábla-szoftverben fut az anyaga).
Balázs közben elindította a gépen az adott alkalmazást. Ha már így esett, a Redmentáról átnyergelünk erre.
Irma Balázshoz – Mutass Balázskám valami jó kis feladatot!  Itt is van: „Sötét bástyával adj sakkot.” Játszanak, megoldják. Irma mosolyog: Soha nem mentjük, hogy bármikor meg lehessen csinálni. Egyébként például az iránytévesztésen nagyon sokat tud segíteni a játékos gyakorlat.
VA – Sok felnőttre is jellemző az iránytévesztés.
Irma – Igen. A mi programunk lényege, hogy inkább az erősségekre, pozitívumokra támaszkodjunk, és ez így legyen az értékeléseknél is. Elsősorban Gyarmathy Éva cikkeit, tanulmányait szoktam emlegetni. Tulajdonképpen  az SNI TST-nek[9] is ez az egyik lényegi mondanivalója. A tantervi követelményeknél, az osztályzásnál sajnos még  nemigen  tud érvényesülni ez a törekvés.
Ismét sakkozunk egy kicsit.
Balázs – Ez a matt, ezt igazából nem annyira tudom. Irmával megbeszélik.
Irma – Polgár Judit ki szokta hangsúlyozni, hogy „nem sakkot, hanem sakkal tanítunk”. A sakk alapképességeket fejleszt.  Van Juditnak egy nagyon jó sorozata Sakkbolygó címmel az M4-en. Úgy kezdődik a foglalkozásunk is, hogy megnézünk egy Sakkbolygó-epizódot. Polgár Judit három percben szokta elmondani a fő tanulnivalót egy interaktív tábla előtt néhány óvodásnak vagy elsősnek, mi pedig ehhez igazodunk. (Követni kell, mert a mediaklikk.hu-ról egy idő után eltűnik a műsor felvétele. Jó volna letölthetővé tenni, hogy bármikor használhassuk.) Egyébként a netes megosztás jogilag nehézkes, így általában én magam állítom fel a sok állást otthon, a sakkokat, mattokat – aztán lefotózom. Egy szobapadlóra helyezett sakktábláról készült fotókat nézünk. Így „véletlenül” a gyerekeknek is sokkal konkrétabbá, emberközelibbé váltak a helyzetek. A Digitális Témahét összes feladatához készítettem fényképeket.
VA – Ki készíti a képeket, videókat, ahol te is rajta vagy?
Irma (nevet) – Ollé János[10] egyszer azt mondta: „Érdemes volna Irmától megkérdezni, hogy csinálja ezeket a kisfilmeket!” Szóval: folyamatosan be van kapcsolva a videofelvétel, én meg hajnalban leülök a gép elé, és a „kozmikus” pillanatokat elmentem a videóból.
Balázs – Irma néni este 6 és 7 között már elalszik, és éjjel már 1-kor fent van, készíti a feladatokat. Én már 5 óra után bármikor írhatok neki, és beszélgetünk. Szoktam is.
Irma – Hangouts-on.[11] „Szia, mit csinálsz?”. Nevet. És rendel: mit hozzak, mit ne. De tényleg nagy segítség.
Balázs – Kollégák vagyunk.
Irma – Az Így Tanulunk Mi! Digitális innovációk a köznevelésben című konferencián[12] bemutatkozó diák-projektként mi is jelen voltunk. Balázs is, persze. Egyszer csak fogta a videokamerát, állványt, hogy ő körbejár. Hát menj, Balázskám – mondtam –, remélem, visszaérsz épségben. Visszaért; az örömpedagógia szakmai blogon fent van az a kis riportfilm, amit készített.[13] Balázsnak nagyon sok videója van még fiókban. Nevet. Nem győzöm vágni. Belenézünk a Millenárison készült videóba, tényleg magabiztos, kedves, néha nehezen hallani a beszédet a háttérzajtól. De például elhangzik benne az, hogy „ilyen kis országos konferencia”, és Balázs egy pillanatra a VIP-részlegbe is betéved véletlenül.
Balázs – Később, mikor még mindenki ebédelt rajtam kívül a Millenárison, jött egy matektanár, akinek bemutattam egyedül az Anyahajó Stúdiót, az alkalmazásokat, amivel dolgozunk.
Előkerül egy tablet, Balázzsal megkeressük a digitális témahét zsúfolt programtérképén Irma néni regisztrációját.
Irma – Elképesztően sok fejlesztési lehetőség van az egyes projektekben. A programtérkép nézegetése is ilyen. Egyszerűen jobban esik ez a „módszer” mindenkinek, mint az, ha idejönnek a gyerekek már eleve fáradtan, tollal-ceruzával körmölni, gépiesen végezni a központi fejlesztési feladatokat.
Balázs mutat és hosszasan olvas egy falon függő verses szorzótáblát. – A Klaudiának[14] ötödikben nem igazán ment a szorzótábla, idén került ide, ugye? Irma bólogat. És amikor ez a vers bejött, onnantól kezdve minden órán elmond többet, és most már szinte tudja.
Irma – Ez a mi kis Anyahajó Stúdiónk tulajdonképpen egy Montessori-szemléletű előkészített tanulási környezet. Ilyen értelemben gazdagítottam az eszköztárunkat az IKT-val, azaz az információs és kommunikációs technológiával. Közben Balázs előhozza a fél eszközkínálatot, mintegy a következő mondat illusztrációjaként. Én, ahogy a Montessori pedagógiában említik:  megkínálom a gyermekeket. Nem tudom előre, hogy ki fog tányért pörgetni, kinek fog megtetszeni a verses szorzótábla.  Ha csak egy gyermeknek megtetszik valamelyik játék a sok közül,- már megérte….Egyre több hasznos eszközöm van, amelyeket már utazó gyógypedagógusként nem tudok magammal vinni az egyes intézményekbe. Sokáig cipekedtem én is, mint a kollégáim. Végül már szükségesnek láttam kérni az EGYMI-től: engedélyezzék, hogy egy helyre verjem föl a sátramat, így a nyugdíj előtt két évvel – én pedig vállalom a maximális, de még optimális gyermeklétszámot. Így alakíthattam ki itt az Anyahajó Stúdiót, remélve, hogy ez a játékos keretek közé elhelyezett gyógypedagógiai tevékenység  működőképessé válik, és majd átveszi és továbbfejleszti utánam valaki.
 Balázs – Két dolgot mondanék. Az egyik, hogy év elején és év végén a szegedi eDiától kérünk anyanyelv, matek és környezet felmérőt. És azokat meg kell csinálni év elején meg év végén. Most egy nagy projektet zártunk le – ismétlem Irma néni szavait, mert 1 órával ezelőtt ő is elmondta ezt. Mosolyog. A másik, hogy viszont a jövő héten egy játékos hét lesz, merthogy nagyon sokat dolgoztunk most az elmúlt hónapokban. És utána kezdődik az eDia-tesztek kitöltése.
Irma – Az eDia egy elektronikus mérőrendszer, Molnár Gyöngyvér, a Szegedi Tudományegyetem tanára és kollégái gondozzák. Akkor találtam rá, amikor még se a Redmentát nem ismertem, se LearningApps-et, viszont láttam, hogy mit szenvednek a gyerekek, amikor halom papírra kell az év eleji és év végi  teszteket megírni. Kértem Molnár Gyöngyvértől differenciált feladatsorokat az SNI-s gyerekek számára. És kaptam is megfelelő, könnyített teszteket. Egyelőre segítem őket a kvízek megoldásánál, és persze figyelem, ki mit tud , és mit nem. Ezeket feljegyzem magamnak. Azonban egyre inkább az a törekvésem,  hogy a gyerekek önállóan oldják meg feladataikat. S vannak is már ilyen diákjaim.
Okleveleket, emléklapokat, plakátokat nézünk egy ideig, tele van velük minden fal.
Balázs – Most már Irma néni rengeteget beszélt, úgyhogy most három dolgot én fogok mondani.  Volt ez az eDia, és még az volt a másik vágya Irma néninek, hogy ne csak üljünk a gép előtt, hanem hogy mozogjunk. Erre Irma néni vett nekünk tányérpörgetőket meg zsonglőrlabdákat. Mutatja.
Irma: Mert Irma néni elment a Gyarmathy Évinek a képzésére, és ott volt egy ilyen kurzus.
Balázs: Ha nem baj, meg is mutatom. Videón is megvan, milyen jól megy.
Irma: Évi azzal fogadott a Sakkpalota-fesztiválon, hogy „Hát ez a Balázs!” – pedig még nem találkoztak. Balázs pörgetni próbálja a tányért, miközben magyarázza a gyakorlás módszerét. Irma is beáll.
Irma – Előbb Irma néni mindent megtanul otthon, hogy ne kelljen nagyon szégyenkeznie itt... De az se baj, ha leesik, mert akkor a gyerekek-látva próbálkozásaimat -  nem csüggednek.
Balázs nem jár sikerrel, mindig leesik a tányérja. – Hát én ezt elfelejtettem. Mosolyog.
Irma – Nem baj, Balázskám, dehogy felejtetted el, nem, nem… Halóóó! Mert Balázsnak most sikerül: fent marad a pálcán és pörög a tányér. Én is lelkendezem.
Irma – Ezekre a játékokra sem mindenki volt vevő, de a gyerekek fele legalább. Pedig a használatuk jól rámutat az egyik gyengeségünkre; például hogy nem hogy három, hanem még egy zsonglőrlabdával is sokszor nehezen megy  a feldobás és elkapás. Ilyenkor lehet látni, hogy milyen komoly koordinációs problémáik vannak ezeknek a gyermekeknek.
 Balázs: Irma emléktárgyait hozza elő a Microsoft Innovative Educator Expert konferenciáról. Irma néni nagyon ügyes, ez is azt mutatja.
Irma – Köszönöm, Balázskám. Hozzám fordulva. Ugye milyen jó alanyt választottam?

Nevet, és megkínál a sakksütiből, amit a Digitális Témahét zárónapjára készített a csapatnak. Aztán kimegy, hogy behívja egy percre az iskola vezetőit. Balázs addig kikérdez: milyen cikk lesz ebből, milyen újságban. Mindent elmondok neki. „Majd el tudod küldeni e-mailben?” Abban maradunk, hogy Irma néninek küldöm, de mindketten elolvashatják, megbeszélhetik. Balázs azért megadja az email-címét, én elteszem, természetesen jelzek majd neki a küldeményről. Megérkezik Földesné Fábián Csilla igazgató és Czető Mónika igazgatóhelyettes, Irma munkájának támogatói, nekik is elmondok mindent, amit csak tudok. Búcsúzóul Irma megajándékoz még egy kis sütivel. Már otthon vagyok, amikor jön a hír, hogy az Irma vezette „Mi a különbség a sakk és a matt között” projektért a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény különdíjat kapott a Digitális Témahét zsűrijétől.[15]





[1] Köszönöm Bakó Mariannának, az IVSZ programmenedzserének, hogy tájékozódásom segítendő felvett a Digitális Témahét Facebook-csoportjába.
[2] Ujhelyiné Szeverényi Irma kifejezése a Montessori- és Kokas-pedagógiába adaptált IKT-alkalmazással szervezett tanulási folyamatra.
[3] A Sakkpalota egy képességfejlesztő oktatási program, amely Polgár Judit nevéhez fűződik, s amely a sakkjáték elemeit, szabályait, logikájának belső gazdagságát kihasználva és azokat transzformálva képes elősegíteni a dialektikus, stratégiai, ok-okozati, szekvenciális gondolkodás fejlődését. A programhoz részletesen kidolgozott tankönyvek, digitális tananyagok, segédeszközök és képzések tartoznak. Hasznosságáról a szövegben több szó is esik majd.
[4] A Learning Apps egy magyarul elérhető, ún. tankockákkal operáló közösségi oktatófelület, ahol bárki szabadon készíthet és megoszthat különböző típusú feladatokat. Széles körben használatos oldal; tanárok által működtetett Facebook-csoportokban is egyre népszerűbbek a kiposztolt, konkrét tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó, a diákokkal közösen használható vagy egyéni munkaként megoldható feladatok. Elérhetőség: https://learningapps.org
[5] A Redmenta egy magyar fejlesztésű, ingyenesen használható online feladatlap-készítő felület, amelyen fontos szempont az azonnali visszajelzés lehetősége is. Készítői, fejlesztői a közösségi oldalakon igyekeznek kapcsolatot tartani a közönségükkel. Elérhetősége: http://redmenta.com
[6] A Minecraft egy világszerte ismert és a gyerekek körében különösen kedvelt, az oktatásban is egyre népszerűbb komplex „világépítő” játékalkalmazás. Az iskola világát tudatosan támogató verziója a Minecraft Education Edition, ahová érvényes iskolai email-címmel bárki regisztrálhat. Elérhetősége https://minecraft.net illetve http://education.minecraft.net/
[7] Az Anyahajó Stúdió honlapja: http://anyahajosegit.blogspot.hu
[8] A Bloghajók részleg a gyerekek által fenntartott blogokat összesíti.
[9] A Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány által fenntartott Sajátos Nevelési Igényű Tehetségeket Segítő Tanács, melynek Ujhelyiné Szeverényi Irma is tagja.
[10] Az ELTE PPK és az Eszterházy Károly Egyetem oktatója, az e-learning és a tudatos digitális térhasználat egyik zászlóvivője.
[11] A Hangouts a Google csevegőszolgáltatása, amely bármely Google-fiókból elérhető, és lehetőséget ad írott szöveges üzenetek váltására, illetve telefonos vagy videóhivásokra.
[12] Az OFI 2015. október 20-án és 21-én, partnerekkel karöltve megrendezett konferenciája és szakkiállítása. A Nemzeti Köznevelési Portál elindítására is itt került sor. Egyes eseményeiről beszámoltunk 2016/ 3-4. számunkban, a 137-142. oldalakon.
[13] http://szevirma.blogspot.hu/2015/11/igy-tanulunk-mi-avagy-videomorzsak.html vagy https://www.youtube.com/watch?v=GlnC0_QaUQA
[14] A nevet megváltoztattam.
[15]  A projekt hivatalos bemutatója itt található: http://szevirma.blogspot.hu/2016/04/digitalis-temahet-2016-aprilis-4-8_12.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése