VESZPRÉMI ATTILA
Négy kép az első Digitális Témahétről
KÉZIRATKÉNT, részlet – Ujhelyiné Szeverényi
Irma és Kovács Balázs
2016.
április 4. és 8. között az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezdeményezésére
első alkalommal szervezték meg a Digitális Témahetet. Az önkéntesen csatlakozó
iskolák és partnerszervezetek ezen az öt napon a 21. századi készségek
fejlesztésének jegyében, digitális eszközökkel és módszerekkel dolgoztak fel
oktatási tartalmakat a diákokkal együtt, szabadon választott témákban. Az eredményeket
és élménybeszámolókat honlapjukon és más fórumokon tették közzé, a témahét
keretében kiírt pályázaton pedig nyeremények várták őket. A teljes projektet az
Informatikai Vállalkozások Szövetsége koordinálta. Országos szinten végül 1932 digitális
oktatási projekt valósult meg 78899 diák részvételével, 5367 tanár
közreműködésével.
Eddig a hírek, a számok. Én pedig – remélve és sejtve mögöttük valóságos
eseményeket – négy iskolába kéredzkedtem be ezen a héten, pedagógiai
impressziók gyűjtésének céljából. Csaknem találomra.[1] Nem
értékelni vagy absztrahálni akartam, de nem is bemutatóórákat láttam.
Beszámolóm nem több, de nem is kevesebb, mint szemlélődés: a működő, „hétköznapi”
digitális pedagógia néhány epizódjának kinagyítása.
[…]
Beszélgetés Ujhelyiné Szeverényi Irmával és a
hatodikos Kovács Balázzsal –Anyahajó Stúdió, Heltai Gáspár Általános Iskola
Ujhelyiné
Szeverényi Irma, a Zuglói Benedek Elek
EGYMI utazó gyógypedagógusa, tapasztalt IKT-alkalmazó találkozónk előtt arra
kért, hogy ha lehet, ne a foglalkozásukat látogassam meg, inkább utána
beszélgessünk. Épp zárják majd a témahetet, és érzékeny – az örömpedagógia[2]
szempontjából kockázatos – munka folyik majd: a Sakkpalota program[3]
digitális adaptációjában az SNI-s, BTM-es gyerekek maguk készítenek majd online
feladatokat. „Nagyon ott kell, hogy legyek mellettük, és sokat kell segítenem,
hogy ezt magukévá tegyék. Szinte egy méhmagzatban lévő kísérlet, amit igazán
magánszférában tudok végigvinni” – írta a tanárnő. Nem csak sikerült tehát,
hanem szükséges is volt elkerülnünk a bemutatóóra-helyzetet – nem titkoltan
örültem is levelének. Végül hármasban beszélgettünk a Magyarországi Montessori
Egyesület bázisiskolájában berendezett „Anyahajó Stúdió”-ban. A kis szoba
számítógépekkel és játékokkal teli, a falakon plakátok, rajzok, oklevelek,
verses szorzótábla és megannyi alkalmazás neve, logója itt-ott. Irma
tanítványa, a hatodikos Kovács Balázs van velünk, szinte mindenhez hozzászól,
segít, kommentál, illusztrál.
Balázs – Nekem a Learning Apps[4]
meg a Redmenta[5]
a kedvencem. Most a Digitális Témahéten redmentás voltam, abban kellett
feladatokat csinálni a Polgár Judittal kapcsolatos Sakkpalota-programból. Azt,
amit megcsinálunk, bármikor meg tudjuk oldani, és ezzel ismétlünk, meg
gyakorlunk.
Irma – Nagy kísérlet volt ez: produktumot előállítani; ezt a szót mondtuk,
hangsúlyoztuk a foglalkozásokon is. Otthon részletesen kidolgoztam a
foglalkozásokat, szimulálni, és átélni próbálkoztam, belehelyezkedni az egyes
gyerekek énjébe, személyiségébe, egyéni fejlettségi szintjükhöz igazodni. Aztán
együtt megbeszéltük, hogy ki melyik csapatba kerüljön. Milyen csapatok is
voltak?
Balázs – Volt Minecraft[6], amiben
megépítették a többiek a Sakkpalotát, volt Redmenta,
Learning Apps meg egy puzzlekészítő
csapat.
Irma – Mindezt online felületen végeztük.
Balázs – Matekból
nem vagyok valami jó, és megbeszéltük a tanárommal, hogy nem olyan feladatokat
csinálok, mint a többiek, hanem inkább sakkpalotás dolgokat. Órán is dolgozok a
Redmentában, Learning Apps-ben.
Irma – Belépsz a
lapra Balázskám? Kezdjük az Anyahajóval.[7]
Balázs (miközben
kattingat) – Otthon
megcsinálom a feladatokat, és utána órán megoldom, ugyanígy van a történelemnél
meg a természetismeretnél. Mutatja a
képernyőn: Ez a mi Anyahajó Stúdiónk, ide szokta beírni Irma néni a heti
programot hétfőként. Ezen a héten a Digitális Témahéten vettünk részt, a Sakkpalota alkalmazás segítségével: Mi a
különbség a sakk és a matt között? Van egy üzenőfalunk, csetfalunk is.
Irma – Ez is a Learning Apps egyik alkalmazása.
Balázs – Hogy nem jön valaki, vagy valamit
behozhat-e, ilyenek. Olvassa: „Kedves Irma néni, én ma nem
jövök, mert beteg vagyok, puszi, Flóra.”
Irma – Már tudják a gyerekek kezelni, de a
fiatalabbak vagy az írni-olvasni kevésbé tudók még nem.
VA –
Otthon kapnak a gyerekek segítséget?
Irma – Erre
jellemzően nem sok idő és energia jut az otthoni létben, mert annyi a feladat
más irányban. A mi külön foglalkozásunk pedig nem az a kemény menet, ami ontja
a töménytelen sok feladatot, még a hétvégeken is. Külön csoda, ha otthon
megnyílik az Anyahajó honlapja.
Balázs – Itt vannak
a Bloghajók.[8]
Itt tud belépni az egyes gyerek a blogjába. Ezt tettem be tegnap. (Sorolja.) A Digitális Témahét jelvénye,
és amit csináltam, egy Learning Apps-es feladat, ilyen igaz-hamis.
Irma – Ez
gyakorlatilag az e-portfóliójuk a gyerekeknek, mondhatni, füzet gyanánt
használjuk. Minden évben szeptembertől vezetik. Kifényképezik képernyőfelvétellel az adott
feladat megoldását, és bejegyzésképpen feltöltik sa ját kis bloghajóikba, ami
az Anyahajó oldalán is megnyitható.
Balázs – Kitöltjük
a tesztet?
VA – Én szívesen megnézem.
Irma – A Redmenta két magyar fejlesztője, Bordás Ádám és Mérő Bálint nagyon készséges, a Facebook-oldalukon kapcsolatban
vannak a felhasználókkal.
Balázs (közben betöltötte az oldalt) – Igaz-hamis
kérdések vannak. (Olvas:) „Ha mattot kap a király, akkor elvesztette a
játszmát.” Igaz. Vagy: „Az ellentámadással nem tudunk kimenekülni a sakkból.”
Ez hamis.
Irma – Megtanultuk,
hogy háromféleképpen lehet kivédeni a sakkot, a három szó használatát is
gyakoroltuk: ellentámadás, kimenekülés és …
Balázs – …közbehúzás.
Balázs ezután megmutatja, hogy a sakkbábuknak
mi a jelük a Sakkpalotában, majd elmondja, hogy magának elkészítette otthon a
segédeszközök (bábuk, tábla, pénzérmék, dominó, mandala) mását – sőt a
kisöccsének is.
Irma –A Sakkpalota
Program egyes elemei felfoghatók egyfajta diszkalkulia-terápiának is. Balázsnak egyébként vannak önálló
kezdeményezései: megrendeltette anyukájával pl. a Sakkpalota képességfejlesztő
füzetét is (idebent interaktívtábla-szoftverben fut az anyaga).
Balázs közben elindította a gépen az adott
alkalmazást. Ha már így esett, a Redmentáról átnyergelünk erre.
Irma Balázshoz
– Mutass Balázskám valami jó kis feladatot! Itt is van: „Sötét bástyával adj sakkot.” Játszanak, megoldják. Irma mosolyog: Soha
nem mentjük, hogy bármikor meg lehessen csinálni. Egyébként például az
iránytévesztésen nagyon sokat tud segíteni a játékos gyakorlat.
VA – Sok felnőttre is jellemző az
iránytévesztés.
Irma – Igen. A mi programunk lényege, hogy
inkább az erősségekre, pozitívumokra támaszkodjunk, és ez így legyen az
értékeléseknél is. Elsősorban Gyarmathy
Éva cikkeit, tanulmányait szoktam emlegetni. Tulajdonképpen az SNI TST-nek[9] is ez
az egyik lényegi mondanivalója. A tantervi követelményeknél, az osztályzásnál
sajnos még nemigen tud érvényesülni ez a törekvés.
Ismét sakkozunk egy kicsit.
Balázs – Ez a matt,
ezt igazából nem annyira tudom. Irmával
megbeszélik.
Irma – Polgár Judit
ki szokta hangsúlyozni, hogy „nem sakkot, hanem sakkal tanítunk”. A sakk
alapképességeket fejleszt. Van Juditnak egy
nagyon jó sorozata Sakkbolygó címmel
az M4-en. Úgy kezdődik a foglalkozásunk is, hogy megnézünk egy Sakkbolygó-epizódot. Polgár Judit három
percben szokta elmondani a fő tanulnivalót egy interaktív tábla előtt néhány óvodásnak
vagy elsősnek, mi pedig ehhez igazodunk. (Követni kell, mert a
mediaklikk.hu-ról egy idő után eltűnik a műsor felvétele. Jó volna letölthetővé
tenni, hogy bármikor használhassuk.) Egyébként a netes megosztás jogilag
nehézkes, így általában én magam
állítom fel a sok állást otthon, a sakkokat, mattokat – aztán lefotózom. Egy szobapadlóra helyezett sakktábláról
készült fotókat nézünk. Így „véletlenül” a gyerekeknek is sokkal konkrétabbá,
emberközelibbé váltak a helyzetek. A Digitális Témahét összes feladatához
készítettem fényképeket.
VA – Ki készíti a képeket, videókat, ahol te
is rajta vagy?
Irma (nevet)
– Ollé János[10]
egyszer azt mondta: „Érdemes volna Irmától megkérdezni, hogy csinálja ezeket a
kisfilmeket!” Szóval: folyamatosan be van kapcsolva a videofelvétel, én meg hajnalban
leülök a gép elé, és a „kozmikus” pillanatokat elmentem a videóból.
Balázs – Irma néni
este 6 és 7 között már elalszik, és éjjel már 1-kor fent van, készíti a
feladatokat. Én már 5 óra után bármikor írhatok neki, és beszélgetünk. Szoktam
is.
Irma – Hangouts-on.[11] „Szia,
mit csinálsz?”. Nevet. És rendel: mit
hozzak, mit ne. De tényleg nagy segítség.
Balázs – Kollégák
vagyunk.
Irma – Az Így Tanulunk Mi! Digitális innovációk a
köznevelésben című konferencián[12] bemutatkozó
diák-projektként mi is jelen voltunk. Balázs is, persze. Egyszer csak fogta a videokamerát,
állványt, hogy ő körbejár. Hát menj, Balázskám – mondtam –, remélem, visszaérsz
épségben. Visszaért; az örömpedagógia szakmai blogon fent van az a kis
riportfilm, amit készített.[13]
Balázsnak nagyon sok videója van még fiókban. Nevet. Nem győzöm vágni. Belenézünk
a Millenárison készült videóba, tényleg magabiztos, kedves, néha nehezen
hallani a beszédet a háttérzajtól. De például elhangzik benne az, hogy „ilyen
kis országos konferencia”, és Balázs egy pillanatra a VIP-részlegbe is betéved véletlenül.
Balázs – Később,
mikor még mindenki ebédelt rajtam kívül a Millenárison, jött egy matektanár,
akinek bemutattam egyedül az Anyahajó Stúdiót, az alkalmazásokat, amivel
dolgozunk.
Előkerül egy tablet, Balázzsal
megkeressük a digitális témahét zsúfolt programtérképén Irma néni
regisztrációját.
Irma – Elképesztően
sok fejlesztési lehetőség van az egyes projektekben. A programtérkép nézegetése
is ilyen. Egyszerűen jobban esik ez a „módszer” mindenkinek, mint az, ha idejönnek
a gyerekek már eleve fáradtan, tollal-ceruzával körmölni, gépiesen végezni a központi
fejlesztési feladatokat.
Balázs mutat és hosszasan olvas egy falon függő verses
szorzótáblát. – A Klaudiának[14] ötödikben
nem igazán ment a szorzótábla, idén került ide, ugye? Irma bólogat. És amikor ez a vers bejött, onnantól kezdve minden
órán elmond többet, és most már szinte tudja.
Irma – Ez a mi kis Anyahajó Stúdiónk
tulajdonképpen egy Montessori-szemléletű
előkészített tanulási környezet. Ilyen értelemben gazdagítottam az eszköztárunkat
az IKT-val, azaz az információs és kommunikációs technológiával. Közben Balázs előhozza a fél eszközkínálatot,
mintegy a következő mondat illusztrációjaként. Én, ahogy a Montessori
pedagógiában említik: megkínálom a gyermekeket.
Nem tudom előre, hogy ki fog tányért pörgetni, kinek fog megtetszeni a verses szorzótábla.
Ha csak egy gyermeknek megtetszik valamelyik játék a sok közül,- már
megérte….Egyre több hasznos eszközöm van, amelyeket már utazó
gyógypedagógusként nem tudok magammal vinni az egyes intézményekbe. Sokáig
cipekedtem én is, mint a kollégáim. Végül már szükségesnek láttam kérni az
EGYMI-től: engedélyezzék, hogy egy
helyre verjem föl a sátramat, így a nyugdíj előtt két évvel – én pedig vállalom
a maximális, de még optimális gyermeklétszámot. Így alakíthattam ki itt az Anyahajó
Stúdiót, remélve, hogy ez a játékos keretek közé elhelyezett gyógypedagógiai
tevékenység működőképessé válik, és majd
átveszi és továbbfejleszti utánam valaki.
Balázs – Két dolgot mondanék. Az egyik, hogy
év elején és év végén a szegedi eDiától
kérünk anyanyelv, matek és környezet felmérőt. És azokat meg kell csinálni év
elején meg év végén. Most egy nagy projektet zártunk le – ismétlem Irma néni
szavait, mert 1 órával ezelőtt ő is elmondta ezt. Mosolyog. A másik, hogy viszont a jövő héten egy játékos hét lesz,
merthogy nagyon sokat dolgoztunk most az elmúlt hónapokban. És utána kezdődik
az eDia-tesztek kitöltése.
Irma – Az eDia egy elektronikus mérőrendszer, Molnár Gyöngyvér, a Szegedi
Tudományegyetem tanára és kollégái gondozzák. Akkor találtam rá, amikor még se a
Redmentát nem ismertem, se LearningApps-et, viszont láttam, hogy
mit szenvednek a gyerekek, amikor halom papírra kell az év eleji és év végi teszteket megírni. Kértem Molnár Gyöngyvértől differenciált
feladatsorokat az SNI-s gyerekek számára. És kaptam is megfelelő, könnyített
teszteket. Egyelőre segítem őket a kvízek megoldásánál, és persze figyelem, ki
mit tud , és mit nem. Ezeket feljegyzem magamnak. Azonban egyre inkább az a
törekvésem, hogy a gyerekek önállóan
oldják meg feladataikat. S vannak is már ilyen diákjaim.
Okleveleket, emléklapokat, plakátokat
nézünk egy ideig, tele van velük minden fal.
Balázs – Most már Irma
néni rengeteget beszélt, úgyhogy most három dolgot én fogok mondani. Volt ez az eDia,
és még az volt a másik vágya Irma néninek, hogy ne csak üljünk a gép előtt,
hanem hogy mozogjunk. Erre Irma néni vett nekünk tányérpörgetőket meg
zsonglőrlabdákat. Mutatja.
Irma: Mert Irma
néni elment a Gyarmathy Évinek a képzésére, és ott volt egy ilyen kurzus.
Balázs: Ha nem baj,
meg is mutatom. Videón is megvan, milyen jól megy.
Irma: Évi azzal fogadott
a Sakkpalota-fesztiválon, hogy „Hát ez a Balázs!” – pedig még nem találkoztak. Balázs pörgetni próbálja a tányért, miközben
magyarázza a gyakorlás módszerét. Irma is beáll.
Irma – Előbb Irma
néni mindent megtanul otthon, hogy ne kelljen nagyon szégyenkeznie itt... De az
se baj, ha leesik, mert akkor a gyerekek-látva próbálkozásaimat - nem csüggednek.
Balázs nem
jár sikerrel, mindig leesik a tányérja. – Hát én ezt
elfelejtettem. Mosolyog.
Irma – Nem baj, Balázskám,
dehogy felejtetted el, nem, nem… Halóóó! Mert
Balázsnak most sikerül: fent marad a pálcán és pörög a tányér. Én is lelkendezem.
Irma – Ezekre a
játékokra sem mindenki volt vevő, de a gyerekek fele legalább. Pedig a
használatuk jól rámutat az egyik gyengeségünkre; például hogy nem hogy három,
hanem még egy zsonglőrlabdával is
sokszor nehezen megy a feldobás és
elkapás. Ilyenkor lehet látni, hogy milyen komoly koordinációs problémáik
vannak ezeknek a gyermekeknek.
Balázs: Irma
emléktárgyait hozza elő a Microsoft Innovative Educator Expert konferenciáról.
Irma néni nagyon ügyes, ez is azt mutatja.
Irma – Köszönöm, Balázskám.
Hozzám fordulva. Ugye milyen jó
alanyt választottam?
Nevet, és megkínál a sakksütiből, amit
a Digitális Témahét zárónapjára készített a csapatnak. Aztán kimegy, hogy
behívja egy percre az iskola vezetőit. Balázs addig kikérdez: milyen cikk lesz ebből,
milyen újságban. Mindent elmondok neki. „Majd el tudod küldeni e-mailben?” Abban
maradunk, hogy Irma néninek küldöm, de mindketten elolvashatják, megbeszélhetik.
Balázs azért megadja az email-címét, én elteszem, természetesen jelzek majd
neki a küldeményről. Megérkezik Földesné Fábián Csilla igazgató és Czető Mónika
igazgatóhelyettes, Irma munkájának támogatói, nekik is elmondok mindent, amit
csak tudok. Búcsúzóul Irma megajándékoz még egy kis sütivel. Már otthon vagyok,
amikor jön a hír, hogy az Irma vezette „Mi a különbség a sakk és a matt között”
projektért a Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
különdíjat kapott a Digitális Témahét zsűrijétől.[15]
[1]
Köszönöm Bakó Mariannának, az IVSZ programmenedzserének, hogy tájékozódásom
segítendő felvett a Digitális Témahét Facebook-csoportjába.
[2]
Ujhelyiné Szeverényi Irma kifejezése a Montessori- és Kokas-pedagógiába
adaptált IKT-alkalmazással szervezett tanulási folyamatra.
[3]
A Sakkpalota egy képességfejlesztő
oktatási program, amely Polgár Judit nevéhez fűződik, s amely a sakkjáték
elemeit, szabályait, logikájának belső gazdagságát kihasználva és azokat
transzformálva képes elősegíteni a dialektikus,
stratégiai, ok-okozati, szekvenciális gondolkodás fejlődését. A programhoz részletesen kidolgozott tankönyvek, digitális
tananyagok, segédeszközök és képzések tartoznak. Hasznosságáról a szövegben
több szó is esik majd.
[4]
A Learning Apps egy magyarul
elérhető, ún. tankockákkal operáló közösségi oktatófelület, ahol bárki szabadon
készíthet és megoszthat különböző típusú feladatokat. Széles körben használatos
oldal; tanárok által működtetett Facebook-csoportokban is egyre népszerűbbek a
kiposztolt, konkrét tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó, a diákokkal közösen
használható vagy egyéni munkaként megoldható feladatok. Elérhetőség: https://learningapps.org
[5]
A Redmenta egy magyar fejlesztésű,
ingyenesen használható online feladatlap-készítő felület, amelyen fontos
szempont az azonnali visszajelzés lehetősége is. Készítői, fejlesztői a
közösségi oldalakon igyekeznek kapcsolatot tartani a közönségükkel. Elérhetősége:
http://redmenta.com
[6]
A Minecraft egy világszerte ismert és
a gyerekek körében különösen kedvelt, az oktatásban is egyre népszerűbb komplex
„világépítő” játékalkalmazás. Az iskola világát tudatosan támogató verziója a
Minecraft Education Edition, ahová érvényes iskolai email-címmel bárki
regisztrálhat. Elérhetősége https://minecraft.net illetve http://education.minecraft.net/
[7]
Az Anyahajó Stúdió honlapja: http://anyahajosegit.blogspot.hu
[8]
A Bloghajók részleg a gyerekek által fenntartott
blogokat összesíti.
[9]
A Tehetségműhely Közhasznú Alapítvány által fenntartott Sajátos Nevelési Igényű
Tehetségeket Segítő Tanács, melynek Ujhelyiné
Szeverényi Irma is tagja.
[10]
Az ELTE PPK és az Eszterházy Károly Egyetem oktatója, az e-learning és a
tudatos digitális térhasználat egyik zászlóvivője.
[11]
A Hangouts a Google
csevegőszolgáltatása, amely bármely Google-fiókból elérhető, és lehetőséget ad
írott szöveges üzenetek váltására, illetve telefonos vagy videóhivásokra.
[12] Az OFI 2015. október 20-án és 21-én, partnerekkel
karöltve megrendezett konferenciája és szakkiállítása. A Nemzeti Köznevelési
Portál elindítására is itt került sor. Egyes eseményeiről beszámoltunk 2016/
3-4. számunkban, a 137-142. oldalakon.
[13]
http://szevirma.blogspot.hu/2015/11/igy-tanulunk-mi-avagy-videomorzsak.html
vagy https://www.youtube.com/watch?v=GlnC0_QaUQA
[14]
A nevet megváltoztattam.
[15] A projekt hivatalos bemutatója itt található:
http://szevirma.blogspot.hu/2016/04/digitalis-temahet-2016-aprilis-4-8_12.html
